1990-ben jött létre a közigazgatási hivatalok jogelődjének tekinthető köztársasági megbízotti jogintézmény, mely 1994-ig működött a fővárosban, valamint hét régióban (egyenként 2-3 megyére kiterjedő hatáskörrel). A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 1994. évi módosítása a köztársasági megbízotti intézményt megszűntette, helyette a fővárosban és megyékben államigazgatási feladatot ellátó költségvetési szervként 1995. január 1-től közigazgatási hivatalok működtek egészen 2006. december 31-ig (191/1996. (XII. 17.) kormányrendelet). Az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) kormányhatározat 1. sz. melléklete 2007. január 1-i határidővel előírta a regionális közigazgatási hivatalok, továbbá – a megszüntetendő megyei közigazgatási hivatalok bázisán – azok megyei kirendeltségeinek létrehozását. A hivatalvezetőt – pályázat útján – a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter és az önkormányzatokért felelős miniszter együttes javaslatára a miniszterelnök bízza meg. A hivatalvezető megbízását – Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter és az önkormányzatokért felelős miniszter együttes javaslatára – a miniszterelnök vonja vissza. A hivatalok működési költségeit az országgyűlés biztosítja a költségvetési törvényben az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fejezetében elkülönítetten. A közigazgatási hivatalok alapító okiratait az önkormányzatokért felelős miniszter adja ki. A közigazgatási hivatalokat a Kormány az önkormányzatokért felelős miniszter közreműködésével irányítja. Az önkormányzatokért felelős miniszter – a vezetői megbízás és a vezetői megbízás visszavonása kivételével – gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatalvezető felett. A hivatalvezető vezeti a közigazgatási hivatalt, gyakorolja a munkáltatói jogokat a szakigazgatási szerv vezetője, a hivatal szervezeti egységeinek köztisztviselői, valamint munkavállalói felett.

A közigazgatási hivatalokról szóló 297/2006. (XII. 23.) kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) rögzíti a közigazgatási hivatalok jogállását, az önkormányzati miniszter irányítási jogait, a hivatal létrehozatalának jogi alapjait, a hivatalvezető munkáltatói jogkörét, a kormányhivatali státuszból eredő koordinációs, ellenőrzési, képzési és továbbképzési feladatokat, amelyeket a hivatal a területi államigazgatási szerveknél fejt ki. A közigazgatási hivatal a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben (továbbiakban: Ötv.) és Kormányrendeletben meghatározott jelentősebb feladatai a következők:

- ellátja a helyi önkormányzatok, a kisebbségi önkormányzatok és a helyi önkormányzatok társulásai törvényességi ellenőrzését,
- ellátja a területi államigazgatási szervek jogszabályban szereplő ellenőrzését,
- ellátja a kistérségi fejlesztési tanácsok, a megyei területfejlesztési tanácsok, a térségi fejlesztési tanácsok és a regionális fejlesztési tanácsok törvényességi felügyeletét,
- ellátja a törvényben megállapított, továbbá a Kormány által hatáskörébe utalt államigazgatási feladatokat, hatásköröket, hatósági jogköröket,
- ellátja a területi államigazgatási szervek tekintetében a Kormány által meghatározott koordinációs, ellenőrzési, informatikai, képzési és továbbképzési feladatokat, gyakorolja az e feladatok ellátásához szükséges hatásköröket,
- szervezi a régióban az államigazgatási feladatokat ellátó önkormányzati szervek köztisztviselőinek képzését, továbbképzését, közreműködik a helyi önkormányzatok, a kisebbségi önkormányzatok tisztségviselőinek, képviselőinek képzésében,
- gondoskodik a regionális államigazgatási kollégium létrehozásáról, működéséről, ügyrendjének előkészítéséről,
- ellátja a választásokkal, a népszavazásokkal összefüggő informatikai feladatokat,
- közreműködik az önkormányzati rendeletek elektronikus közzétételében.

Területi Kormányhivatalok Európai Szervezete (The European Association of State Territorial Representatives – EASTR) 1994-ben alakult, a belga egyesületi jog szerint működik.Székhelye: Brüsszel. Magyarország 2005-től tagja. A tagság feltétele az éves tagdíj megfizetése. A szervezetnek szinte minden európai, uniós és nem uniós ország tagja.

2008-ig a szervezet a döntéshozó fóruma a Liaison Bizottság volt, ami évente legalább két alkalommal ülésezett, szavazati joggal a tagdíjat fizető országok, szervezetek küldöttei bírtak. A szervezeti, költségvetési kérdéseken túl feladata volt az aktuális Európai Napok szakmai programjainak kidolgozása és előkészítése.

A szervezet plenáris ülését az ún. Európai Napokat (European Days of State Territorial Representatives) évente egyszer, háromnapos rendezvénysorozat keretében rendezték meg. A találkozókon, ahol a munkanyelv az angol és a francia, előre meghatározott tárgykörökben zajlottak szakmai értekezletek. A rendezvénysorozat fő célkitűzése az európai országok területi államigazgatás állami tisztviselői közötti kapcsolatok kiépítése, megerősítése, a különböző országok államigazgatási gyakorlatának megismerése tapasztalatcsere elősegítése. A szervezet szervezési-koordinációs feladatait a Párizsban székelő Titkárság látja el.

Bár Magyarországon a Kormány területi szervei nem rendelkeznek együttműködésükre létrehozott egyesülettel, az EASTR-ben résztvevő néhány országban a területi államigazgatási szakemberek már létrehozták saját nemzeti szervezeteiket (pl. Franciaországban az “Association du Corps Préfectoral et des Hauts Fonctionnaires du Ministčre de l’Intérieur”, Olaszországban az ANFACI, Svédországban és Norvégiában a Kormányzók Szövetsége, Finnországban és Görögországban a Prefektusok Szövetsége).

Az Európai Napok során az államigazgatás azon képviselői találkoznak, akiknek fő szakmai felelőssége saját kormányuk területi szintű képviselete. E kör tagjai azonban nem feltétlenül rendelkeznek azonos „hatalommal”: néhányuk központosított (pl. Olaszország), néhányuk decentralizált (pl. Németország “Land”) területi kormányzati szintű képviselő. A központi közigazgatás vezető szakértői ugyancsak részt vesznek a rendezvényeken.

Az elmúlt években az Európa Napok során megvitatásra került a területi kormányhivatalok szerepe a közbiztonság és az állampolgárok szolgálatában, ezen belül az állampolgári igények meghallgatása, párbeszéd az állampolgárokkal, a társadalmi kirekesztettség elleni fellépés, a szociális kohézió biztosítása, a mindennapi élet biztonságának megteremtése. A plenáris ülés tárgyalta továbbá a vidéki mobilitás és szolgáltatások kérdéskörét, a vidék fejlesztését és védelmét, a mezőgazdasággal foglalkozók védelmét, regionális politikát és strukturális alapokat is.

2008-tól az eddigi gyakorlattól eltérően 2 alkalommal 3-3- napos ülésekre kerül majd évente sor. 2008. év fő témája a szervezetnek az Európai integrációban betöltött szerepe, 2009-ben állampolgárhoz közelebbi közigazgatási modernizáció, illetve az éghajlatváltozással kapcsolatos környezeti kérdések lesznek.

Az EASTR-ről bővebb információ a www.journees-europeennes.org honlapon található.

A közelmúlt tapasztalatai és a közeljövő várható eseményei tükrében nyilvánvalóvá vált, hogy a határon átívelő együttműködések, illetve ezek ösztönzésének kérdése fokozott hangsúlyt kezd nyerni. Egyre több a közös kormányülés, illetve ezekkel összefüggésben vagy a kormányülést előkészítő, vagy akár a kormányülésen született együttműködési megállapodások alapján intézményesült munkacsoport-ülések szerveződnek, vegyes bizottságok alakultak/alakulnak, melyek már nem annyira protokolláris és hagyományos kiutazási-fogadási szemlélettel, hanem sokkal inkább konkrét, gyakorlatias feladatokkal foglalkoznak.

A területi együttműködések megnövekedett jelentőségét jelzi nemzetközi szinten is, hogy az Európai Unióban is a területi együttműködések a 2007-13 közötti kohéziós politika 3. célkitűzése lett, illetve az Európa Tanácsban is önálló szakbizottság foglalkozik a határmenti együttműködésekkel. Elsősorban a kohéziós politika keretében megvalósításra kerülő programok vonatkozásában alkotta meg az Európai Parlament és Tanács az európai területi együttműködési csoportosulásokról szóló 1082/2006/EK rendeletet, amelynek nemzeti implementációja is megtörtént (európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvény). A jogszabályok lehetővé teszik a határokon átnyúló európai területi együttműködési csoportosulások létrehozását (EGTC), amelyek egyrészt ellenőrzik az együttműködési célkitűzés programjainak végrehajtását, illetve határokon átnyúló, a transznacionális és a régiók közötti együttműködést egyéb módokon segítik elő. A csoportosulások jogi személyiséggel és jogképességgel bíró szervezetek, tagjai lehetnek:

Fontos mind az önkormányzatok, mind az államigazgatási szervek nemzetközi együttműködéseinek fokozása lehetőségének feltárása és felvázolása.

2006 februárjában felmérés készült a közigazgatási hivatalok nemzetközi kapcsolatairól, az együttműködések megismerése, továbbfejlesztésének elősegítése és további együttműködések kialakítása érdekében. Az akkori 20 közigazgatási hivatal közül csak 5 rendelkezett nemzetközi kapcsolattal. A hivatalok többségében közepesen hatékonynak minősítették a nemzetközi kapcsolataikat. Írásbeli megállapodást a kapcsolatok intézményesítésére csak egyes esetekben kötöttek.

Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium a közigazgatási hivatalok részére rendszeres tájékoztatást nyújt a Kormány-, illetve tárcaszintű megállapodásokról, a megállapodásokban meghatározott együttműködési területekről (pl. a horvát-magyar tárca-megállapodás, amelyek kifejezetten utalnak a területi szervek közötti együttműködések ösztönzésére), valamint a tárcához érkező tervezeteket véleményezés céljából a hivatalok részére megküldi.

Egyre nagyobb igény jelentkezik külföldi partnerek részéről a magyar közigazgatási rendszer megismerése iránt. Az Unióban is igen elterjedt gyakorlat egymás rendszereinek, a jó minták az ún. „best practice”-ek átvétele céljából történő tanulmányozása.

A minisztérium információkat gyűjt adott határszakaszokon lévő speciális kormányzati együttműködésekről, és ezeket a hivatalok megismerhetik (pl. szlovén-olasz-horvát-magyar Quadrilaterale-együttműködés, dél-kelet-európai viszonylatban: Szegedi Folyamat).

A Közigazgatási Hivatali, Jegyzői és Hatósági Főosztály folyamatos tájékoztatást nyújt az Európa Tanács határon átívelő tevékenységet érintő munkájáról, ezen tájékoztatók a Közigazgatási Szemlében, illetve az Önkormányzati Tájékoztatóban találhatók.

A Határon átívelő együttműködést szolgáló Magyar-Szlovák Kormányközi Vegyes Bizottság a helyi önkormányzatok és közigazgatási szervek határon átívelő együttműködéséről szóló, Budapesten 2001. április 23-án aláírt (a 200/2001 (X.20.) Korm. rendelet által kihirdetett) magyar-szlovák Egyezmény alapján, annak végrehajtása érdekében alakult meg. A vegyes bizottság 2005-ös ülésén már prioritást kapott Nógrád és Besztercebányai Kerület együttműködése, mely mivel azóta sem realizálódott, ezért a 2007. október 11-i ülésen ismét felvetésre került, és a következő ülés témái között is szerepel.

A szlovén-magyar munkacsoport ülés mintájára kerülhet bevonásra a többi hivatal is jövőben megvalósuló különböző, határmenti együttműködéseket ösztönző fórumok tevékenységébe. E tekintetben lényeges a horvát-magyar együttműködés. 2007. május 17-én Zágrábban került ugyanis aláírásra a Magyar Köztársaság Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériuma és a Horvát Köztársaság Központi Állami Közigazgatási Hivatala között a helyi önkormányzatok együttműködéséről szóló tárcaközi megállapodás. Ennek tárgya főképp helyi önkormányzatok területén történő – határon átnyúló – együttműködés elmélyítése, ösztönzése. Az együttműködés keretében a felek tapasztalatokat és információkat cserélnek a közigazgatás fejlesztésének különböző területein. 2007 augusztusában a határ menti nagyvárosok bevonásával (Kaposvár, Pécs, Zalaegerszeg, Nagykanizsa) egyeztető fórumot tartottak a minisztérium munkatársai a helyi igények feltérképezésére és javaslatok befogadására az ülés előkészítése érdekében.